Eddig „csak” ókori szövegekből, márvány domborművekből és mozaikokból ismertük a Római Birodalom arénáinak sötét szokását: az ember és vadállat, jellemzően oroszlán harcának hagyományát. Most először közvetlen fizikai bizonyítéka is van mindennek: egy gladiátor csontváza, amelyen világos nyomai vannak annak, hogy egy oroszlán marcangolta szét. A nyilvános gladiátorjátékok, különösen azok, amelyekben oroszlánokat és más, messziről hozott vadállatokat vetettek be, egyszerre szolgáltak szórakoztatásként, a római hatalom demonstrációjaként és elrettentésként.